• 1975-ben elkészült a csepeli gyáregység, ahová kiköltözhetett a nyomda, s mely épület 45 évig volt a Zrínyi Nyomda Zrt. telep- és székhelye.
  • A Légrády Testvérek 1894-ben a saját újságházukba költözködtek. Az akkori Váci körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 78. szám alatti kettős sarok telken épült fel a négyemeletes reneszánsz-barokk stílusú palota, mely otthont adott a nyomdának is. Ezen épületben és konstrukcióban működött a kiadó és nyomda egészen a világháborúkig. A II. világháborút követő konszolidációs időszak, illetve az államosítások a Nyomda életében is gyökeres változásokat hoztak. Mind nevében, mind irányító, felügyeleti szervében többször változott, így volt Hírlap Nyomda (1948), Vörös Csillag Nyomda (1950), Október 23. Nyomda (1956 vége), majd 1957-től mindmáig a Zrínyi Nyomda elnevezést viseli. A Nyomda fejlődése mind az itt készült termékek volumenében, mind az alkalmazott technológiák vonatkozásában a hatvanas évektől kezdődően szinte folyamatosnak mondható. A magasnyomástól kezdve, a mély és ofszet nyomtatáson át végül a rotációs nyomtatás iparágában töltött és tölt be meghatározó szerepet.
  • A Pollák testvérek Budapesten, a Váci utcában egy kis kőnyomdát alapítottak. Ez a kőnyomda 1864-ben könyvnyomdával bővült és a Két Sas utca 24-be költözött (ma Sas utca). 1867-től 1948-ig a Légrády testvérek nyomdájaként és kiadóként működött.